Tömítők jellemzői

Vegyi térhálósodás   
Kétkomponensű vegyi reakció
    röviddel a felhasználást előtt két vegyi összetevőt össze kell keverni
    ezt követően megindul a vegyi reakció
    bizonyos ideig felhordható a bekevert anyag , utána megköt
Egykomponensű vegyi reakció
    a gyár által már összekevert állapotban hordjuk fel
    a reakcióhoz szükséges lehet a levegő páratartalma, oxigén, napfény
    a felhordást követően a végleges megkötési idő több tényezőtől függ

Fizikai filmképződés (átkeményedés)   
    a folyékony anyagtartalom elpárolog a szárazanyagból
    ideje nagyban függ a hőmérséklettől
    az anyag belseje hosszabb ideig marad képlékeny

Feldolgozhatóság   
Kinyomható mennyiség
    adott körülmények között a fugába kinyomható anyag mennyisége
Nyitott idő
    több komponens esetén a bekeverés után rendelkezésre álló idő
    ez alatt az idő alatt még felhordható a bekevert anyag
Állékonyság
    az a fugaméret, amelyből nem csúszik vagy esik ki a tömítőanyag
    (pld. függőleges vagy mennyezeti fuga esetén)
Önterülés
    padlótömítésre csak olyan tömítőanyag alkalmas, amelyek önterülő
    az önterülő tulajdonság csak vízszintes felület esetén érvényesülhet

Bőrképződés   
    1-komponensű anyagok esetén az anyag megszilárdulásának kezdete
    a képlékeny állapot ekkor kezd átalakulni a funkcióképes állapottá

Ragadásmentesség
    a frissen felhordott tömítőanyag felülete bizony idő után érinthető
    ezen időszak alatt távol kell tartani minden port és szennyeződést
    alacsony hőmérséklet esetén hosszabb idő kell a ragadásmentességhez

Átkeményedési idő (teljes kötési idő)
    a tömítőanyag teljes keresztmetszetének átkötési idője
    a gyártóművi adatok tájékoztató jellegűek, sok tényező befolyásolja

Térfogatváltozás   
    diszperziós anyagok és oldószerek elpárolognak a kikeményedéskor
    ez a párolgás akár hónapokig vagy évekig is eltarthat
    a párolgás eredménye a térfogat csökkenése, mélyedés a felszínen
    egyes felhasználások esetében előírják a max. térfogatváltozást

Tapadás   
    a tömítőanyag tapadásának erősebbnek kell lenni a fellépő hatásoknál
    a tapadás fizikai és kémiai kötések együttes hatására jön létre
    befolyásolja az alapanyag, a receptura, az alapozó és az aljzat
    a későbbi követelmények döntőek az anyag kiválasztásakor
Tapadás/nyúlás
    egymást követő nyúlás/összehúzódás hatására
    elválhat a tömítőanyag az aljzattól
    szakadás következhet be magában a tömítőanyagban
Modulus 100 % nyúlás esetén (E-modulus)
    az anyag nyújtása és tágulása közti arány mutatója
Rugalmas visszahúzódás
    a rugalmas anyagok „igyekeznek” eredeti formájukat újra felvenni
    értékét befolyásolja a receptura
    a nagyobb érték nem feltétlenül jelent jobb minőséget
Megengedett alakváltozás
    a tömítőanyagok egyik legfontosabb jellemzője
    az a mozgás (nyúlás-összehúzódás), amit a tömítő hosszú ideig
    ismétlődően elvisel szakadás, leválás nélkül
    laborkörülmények között állapítják meg, mesterséges öregítéssel

Összeférhetőség más anyagokkal
    ne lépjenek fel a funkciót gátló optikai, fizikai és kémiai változások
Elszíneződés
    a fuga anyagában és a fuga mellett felléphetnek elszíneződések   
    a tömítőanyagban lévő folyékony alkotóelemek okozhatják
    fizikai és kémiai folyamatok játszódhatnak le
    különösen érzékenyek a fugával érintkező porózus felületek, fémek
Festékállóság
    a tágulási hézagokban lévő tömítőanyagokat nem szabad átfesteni
    de a fuga szélén a tömítőanyag érintkezésbe kerülhet a bevonattal
    vegyi reakció jöhet létre a tömítőanyag és a bevonat között
    az állandó műszaki fejlesztések miatt számtalan kombináció adódik   
    a fugázás kivitelezőjének
    tudnia kell a felhordásra kerülő bevonatokról (festék, lakk)
    információt kell szolgáltatnia az alkalmazott tömítőanyagokról

UV-állóság   
    a különböző tömítőanyag másként reagálnak az UV-sugárzásra
    az elasztikus tömítőanyagok hosszú ideig UV-állók

Tűzállóság   
    Éghetőségi osztályok (DIN 4102 ill. DIN EN 13501-1 szerint)
    B1 = nehezen éghető, B2 = közepesen éghető, B3 = könnyen éghető
Tűzállósági osztályok
    a tömítőanyag önmagában nem minősíthető tűzállósági szempontból
    csak a tömítőt is magában foglaló komplett szerkezet minősíthető

Penészállóság - Mikroorganizmusok   
    pára és hő hatására egyre terjedő nagyságú penész keletkezhet
    a levegőben mindenhol jelenlévő spórák könnyen elszaporodnak
    legjellemzőbb a hideg évszakban (októbertől márciusig)   
    vizes helyiségekben az év bármely részében fennáll a veszély
    a tömítőanyag soha nem védhető meg teljesen ettől a hatástól
    még a gombaölő adalékot tartalmazó is idővel elvesztik a hatásukat

Vegyszerállóság   
    befolyásolja a vegyszerek koncentrációja, a hőmérséklet, az időtartam
    egyes tömítőanyagok vegyszerállósága igen jelentős

Keménység, anyagszilárdság   
    a megkötött tömítőanyag keménysége: Shore A érték
    a gumigyártás során használt mérési módszert alkalmazzák

Élemiszer-minőség   
    élelmiszerrel érintkező tömítők nem bocsáthatnak ki egészségre káros anyagokat

Ivóvíz minőség   
    szigorúbb a követelmény, mint az élelmiszerek esetében
    további követelmények pld.   
    abszolút vízállóság
    tartós vízterhelés esetén is megfelelő tapadás
    megfelelő tanúsításra van szükség

Profifuga.hu © Minden jog fenntartva. - Készítette: Alexgraphics